Angels in New York // 14.

Bernice-nek fogalma sem volt honnan vette a bátorságot, hogy konkrétan szerelmet valljon Namjoonnak. Nem gondolkodott, csak kimondta a szavakat. 
Mindenesetre, megbánásnak nem volt helye... Már csak azért sem, mert a fiú úgy négy perce és huszonöt másodperce bambult rá lefagyva, mint egy megállított film. Nice szuper aranyosnak találta.

- Namjoon - szólította meg, immár sokadszorra. Mivel a fiú most sem reagált, meglökte a vállát. - Nam!

Erre végre megmozdult (legalább is, pislogott egyet). - Ne kezd te is! Ne hívj így! - szólalt meg.

Nice elnevette magát. Nem igazán tudta mit mondhatna - a fiúra várt - szóval csak nézett rá tovább, mosolygó szemekkel.

Namjoon végül megemberelte magát. - Az előbb tényleg azt mondtad, hogy... - nem folytatta a mondatot -, vagy csak képzelődtem? - kérdezte, miközben folyamatosan a rózsaszín fufruját sepregette el a szeméből. Eléggé úgy tűnt, mintha még sosem lett volna ekkora zavarban.

- Tényleg azt mondtam, hogy.  - A lány is abbahagyta itt. Hogy direkt, vagy nem, még Ő sem tudta. Aztán, vett egy nagy levegőt. - Na jó. Figyelj, én...régóta kedvellek téged - hallatta. Azért Ő is kezdte érezni, hogy egy kicsit elpirul.

A srác beharapta az ajkait. Sóhajtott.  - Én is kedvellek.

- Hm - Bernice elgondolkodva pillantott rá. - Ez most olyan, mint amikor Percy és Anabess vallottak szerelmet egymásnak a Percy Jacksonban.

- Ők tök bénák voltak - jegyezte meg Namjoon. Úgy látszott, a felhozott könyves témától enyhült egy kicsit a feszéjezettsége.

- Azért mondtam - nevetett fel ismét Nice, mire a fiú is elmosolyodott, s lesütötte a tekintetét. Ezután úgy, lehajtott fejjel, ismét a lányt kezdte mustrálni. Olyan volt, mintha erősen gondolkodna valamin.

- Most meg min... - agyalsz, kérdezte volna Bernice, de a szó a torkán akadt... Ugyanis Namjoon megcsókolta. 
Tudjátok, csak úgy. Felegyenesedett, és hihetetlen gyorsasággal megcsókolta. A lány először fel sem bírta fogni.

Érezte a fiú ajkait az övéin, és érezte Őt, magát is. Ennyire még sosem volt az övé, gondolta, ahogy  visszacsókolt. Átjárta az egész testét egy furcsa, mágneses vonzás, ami valahonnan a mellkasából indult, és úgy fonta körbe mindenfelől. Úgy érezte zuhan, csak esik lefelé a nagy semmibe, de mégsem akart elszakadni. Még sosem érzett ilyet. 
S ekkor újra rádöbbent arra, amire azon az éjszakán, mikor Jimin eltűnt: Még sosem érzett szerelmet. Egész életében kereste, kereste az "angyalt", aki majd kitépi a szívét, és ott tartja... de sosem találta. Azt hitte szerelmes volt Codyba, Taehyungba, meg még ezer másik gyönyörű fiúba, de valójában nem. Mert a szerelem az ez. Ez, amit nem szemünkkel érzünk, hanem a szívünkkel, és mindenünkkel. S Bernice most valóban nem érzett mást, csak Namjoont. Az ajkával, a szívével, és mindenével.

- Ez is béna volt? - kérdezte a fiú halkan, mikor akartan-akaratlanul, de végül elválltak egymástól. 

Nice belenézett a fekete íriszeibe. Sosem tudta hol kezdődik és ér véget a a pupillája, de nem is akarta tudni. Csak egyszerűen elmerült benne. - Határozottan nem - suttogta vidáman, Namjoon ajkaiba.

______________________

Az emberek össze-vissza kiáltoztak, a reflektor fénye vakító, a smink zavaró, a krém színű öltöny meg szoros volt, Jin pedig telljesen kifulladva állt a színpad közepén.
Sosem tartotta magát a legjobb táncosnak, de úgy érezte, az utóbbi három percben, míg szólt a Monsta X All In-je, mindent beleadott. Mindannyian beleadták mindenüket, hogy megmutassák, a Bangtan Boys igenis tud. Mert igenis, tud.

- Váó! - Természetesen a műsorvezető nő lépett melléjük. - Egyszerűen váó! - hallatta megint. Az egész termet kitöltötte a hangja. - Nem tudok mit mondani. Zsűri? - Fordult rögtön a "bírák" felé. Jin összeszorította a fogait.

A bal szélen ülő hölgyön - aki a múlt adásban nem véleményezte őket, és akit a fiú meggyőződése szerint Helennek hívnak - látszott, hogy keresi a szavakat. Nos, nem találta. - Gyönyörű volt. Ennyi - mondta egyszerűen. Ezt a három szavát természetesen hatalmas tapsvihar követte. Jinnek eléggé megdobbant a szíve.

- Így van, így van - bólogatott határozottan a másik, fiatalabb nő, Alice. - Kérem szépen ez itt... Ez itt maga a WORLDANCE. Színvonalas volt, lenyűgöző, egyszerűen... Gratulálok, fiúk! - Jin a szeme sarkából látta, ahogy Namjoon a szájához emeli a mikrofonját, hogy köszönetet mondjon, és a műsorvezető is bizonyára meg akart szólalni, de végül mindeggyikükben bennrekedt a gondolat. Cody kezdett el beszélni. 
- Ezek szerint ilyen volt női szemmel ez a produkció - hallatta, a fejét vakarva. - Most engedjék meg, hogy elmondjam, én mit láttam. Először is...  - És csak mondta, és mondta. Szörnyen megalázó volt. 
Ezért fektettünk bele ennyi energiát, kérdezte magától Jin, hogy Bernice hülye volt pasija leromboljon mindent? 
Végignézett a hyungokon. Pont olyan képet vágtak, mint az elmúlt szombaton. Semmijet.

-...szóval ez a véleményem - magyarázta Cody. - Nem volt itt kérem egy fikarcnyi színvonal sem. Pont olyan volt ez az előadás, mint a kedves barátjuk, Bernice Low könyvei. Rossz, és tömeg.

_____________________

- Kicsináljuk?  - Bridget kérdőn nézett a mellette ülő Bernice-re. Mindketten a közönség soraiban foglaltak helyet.

Nice határozottan bólintott. - Mint Clary Valentine-t.

- Ki?

- Senki - legyintett a lány, le sem véve a tekintetét az ex barátja hátáról. Nem mindenki ismerheti a Végzet Ereklyéit, ugyebár.