Angels in New York // 8.
Bernice aznap szinte már ki sem jött a szobájából. Egyszerűen úgy érezte szétrobban az agya, és nem akarta (még jobban) kitölteni a dühét a fiúkon. A srácok sem zaklatták - Nice hallotta a falon keresztül, amikor Namjoon beszámolt nekik a a tegnap éjszaka történtekről. Nem hibáztatta. Végülis, joguk van tudni mi baja, ha már a viselkedésével úgy is tönkreteszi az ittlétüket.
Másnap a hét fiú épp akkor ért vissza a próbáról, amikor Nice-nak végre sikerült elérnie mobilon Dianát. Minél előbb ki akarta húzni a lányból azt, amit ki kellett, de Ő egész délelőtt nem vette fel a telefont. Bernice elképzelni sem tudta miféle fontos dolgai lehettek az unokatestvérének, akit hol a szülei, hol a pasijai tartottak el.
- Á, Berni, mondjad, mizu - szólt bele a készülékbe csilingelő hangon Diana, miközben Nice az ablakból nézte, ahogy Hoseokék kiszállnak a kisbuszból.
- Szia, arra gondoltam találkozhatnánk - tért rögtön a tárgyra.
- Ó, úgy érted ápoljuk ismét a barinős viszonyunkat?
Bernice ekkor rá akart vágni valamit, de visszafolytotta a szavait. - Persze. Úgy - mondta. - Szóval talákozhatnánk a....
- Nálad! - szakította félbe.
- Nálam? Hát, az nem lenne túl jó ötlet - sandított az épp nyitódó ajtóra, amin elsőként Jimin lépett be, és aprót intett neki.
- Pedig már úton vagyok, Berni. Pár perc múlva ott vagyok.
- De...
- Szia! - ezzel megszakította a hívást.
Nice a fejét fogva meredt a készülékére.
- Kivel beszéltél? - lépett mellé egyszer csak Taehyung, és nagy, zöld szemeivel kérdőn bámult rá. A lány még most is nagyon szépnek tartotta, habár szerelmet a legkevésbé sem érzett a fiú iránt.
- Tae, ezt illetlenség megkérdezni - szólalt meg Jin, miközben ledobta a táskáját a kanapéra.
- Ó, fogd már be mama Jin, ma olyan idegesítő vagy! - Yoongi volt az.
Jin összehúzott szemekkel fordult felé.- Ha még egyszer így nevezel....
- Akkor mi lesz? Leütsz a ritikülöddel? - utalt Yoongi a másik holmijára.
- Az egy válltáska! - védekezett rögtön.
- Kuss legyen! Hagyjátok már szóhoz jutni Bernice-t! - hallatta aztán Namjoon, megelégelve a szituációt, s a lány felé biccentett, aki valóban csak a fejét kapkodta a a srácok közt. Most hálásan pillantott a rózsaszín hajú fiúra.
- Ami azt illeti - mondta - sajnálom, de nem sokára nem kívánatos vendég érkezik. Egy rokonom, aki... Ah, tök mindegy, már úgy is tudjátok, szóval akár el is mondhatom. Szóval, a helyzet az, hogy arra gyanakszom, Diana írta a könyvemről azt a cikket, és szeretném kideríteni jól gondolom e, mert ha igen, nyert ügyem van. Nem akartam ide hívni, de Ő szóhoz jutni sem hagyott, szóval ha el akartok tűnni innen mielőtt megérkezne, körülbelül két percetek maradt. - És ekkor csengettek. - Illetve nem.
Bernice bocsánatkérő tekintettel nézett a fiúkra.
- Ugyan már - nevette el magát Namjoon. - Annyira nem lehet vészes. És majd segítünk - magyarázta, aztán az ajtóhoz lépett, és kinyitotta azt.
Diana türelmetlenül ácsingózott a küszöbön, hatalmas műkörmeit vizsgálva, amikor viszont meglátta Namjoont, felélénkült.
- Áh üm, konicsivá - "köszönt".
- Az konichiva japánul van, én viszont koreai vagyok - vágta rá a fiú, és beljebb engedte Dianát, aki érdeklődő szemmel mustrálta a végig a nappaliban álló srácokat.
- A z. É n. N e v e m. D i a n a. B e r n i. U n o k a t e s t v é r e. V a g y o k- kezdte erősen artikulálva. - É r t i t e k a m i t m o n d o k?
Bernice pislogás nélkül meredt a rokonára. - Diana, Ők csak külföldiek, nem hülyék. Na gyere, menjünk ki a teraszra, ott beszélgethetünk - ragadta karon.
- Jaj Berni, várj már! Még be sem mutatkoztak! - sipítozott.
Nice minden türelmét összeszedve engedte el, és várta meg amíg mindannyian elmondták a nevüket Dianának.
- Szuper, na gyere, menjünk már - szólt ismét sürgetően.
A másik lány mintha meg sem hallotta volna. Valamikor, amikor a sor Taehyungra került, lesokkolt, és úgy is maradt.
- Diana! - rázta meg előtte a kezét.
- Jaj, bocsika, kicsit lefagytam, tudjátok hogy megy ez - nevetgélt, aztán ledobta magát az egyik fotelba.
- Most meg mit csinálsz? - kérdezte egyre idegesebben Nice.
- Jaj Berni, nyugi már. Mondtam, hogy kezeld az ideg gyengeséged. Nektek is feltűnt már hogy ideg gyenge? - fordult a fiúk felé, akik továbbra is zavartan álldogáltak. - Na mindegy is, a lényeg, hogy máskor is beszélhetünk. Viszont, mindig is szerettem volna közelebbről megismerni az ázsiai kultúrát - jelentette ki, csábos pillantásokat lövelve Tae felé.
Bernice legszívesebben felrobbantotta volna a szemeivel.
__________________________
Egyetlen dolog van amit Jungkook nem kedvel Taehyungban. Mégpedig az, hogy mindig, mindenkivel kedves. Persze, nem mintha ez rossz tulajdonság lenne, vagy ilyesmi, de Kooknak azért igencsak szúrta a szemét, hogy a barátját már fél órája szóval tartja egy magas és csinos, barnított bőrű nő, aki lászólag totál megőrül érte.
Nem bírta tovább nézni. Felállt az ebédlő asztaltól ahol addig ült, és elvonult a szobájába.
________________________
- Ez kész katasztrófa - mormogta Bernice a mellette álló fiúnak, miközben karbatett kezekkel végignézett a lakásán. - Azt mondtam Fletchernek majd én mindent elrendezek, erre maximum annyit sikerült elintéznem, hogy Diana rátapadjon Taehyungra. Egyébként meg....hol vannak a többiek? - vonta össze a szemöldökét. - Hol van Jungkook? És Yoongi?
- Jungkook a szobájában, Yoongiról nem tudok - felelte Namjoon, aztán hirtelen a lány elé állt, hogy a szemébe nézhessen. - Bernice, figyelj - tette a vállára a kezét. - Minden rendben lesz. Ne aggódj a kariered miatt. Akárki is írta azt a cikket, - sandított kissé az épp erősen vihogó Dianára - hamarosan kiderül. Akármi van szólj, segítek. Mi mindannyian segítünk.
Nice örömtelen mosolyra húzta a száját. - Miért tennétek? Már így is belekeveredtetek ebbe a dologba, nem akarom mégjobban elrontani az ittlétetek. Ti ide a műsor miatt jöttetek, csak arra kéne koncentrálnotok.
- Én nem csak a műsor miatt jöttem - rázta meg a fejét Namjoon, majd lágyan végigsimított a vállán. Bernice megborzongott. - Egyébként, te is segítettél nekünk Szöulban. Így fer - ezzel odébbállt. A lány legszívesebben utánarohant volna, hogy szorosan átölelje.
________________________
- Persze, nagyon örültünk, szia - bólogatott hevesen Nice, aztán bevágta Diana után az ajtót.- Ekkora egy hülye pi...typangot.
- Na, kibírtad, Tae? - kérdezte szórakozottan Jin, aki nagyon úgy tűnt idő közben önállósította magát a konyhában, ugyanis egy fakanállal a kezében lépett ki a helységből.
Taehyung felnézett. Fáradtnak tűnt. Bernice teljes szívéből szánta. - Nagyon...sokat beszél - hallatta, mire a szintén a közelben álló Jimin elnevette magát.
- Legalább sikerült kiszedned belőle valamit arról a cikkes dologról? - szólalt meg Namjoon.
- Szerinted eszébe jutott megkérdezni? - horkantott Yoongi, akiről Bernicnek fogalma sem volt hogy került oda.
- Igenis megkérdeztem! - védekezett Taehyung.
Nice-nak felcsillant a szeme. Talán még sincs erontva minden.
- Azt kérdeztem - folytatta Tae - "mi a véleményed arról, amit Bernice könyvéről terjesztenek", meg hogy "neked eszedbe jutna ilyesmi?"
- És, mit válaszolt? - sürgette visszafolytott lélekzettel a lány.
- Hát - vakarta meg a fejét -, hogy szép szemem van - felelte egyszerűen. Bernice azt sem tudta sírjon, vagy inkább nevessen.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése