Angels in New York // 9.

És elkezdődött.

Jimin gyomrában a szorítás folyamatosan nőtt, már a nap kezdete óta, s ott volt most is, amikor a műsorvezető nő kilépett a színpadra, és üdvözölte a nézőket.

- Ez itt a WORLDANCE első adása! - kiáltotta izgatottan, miközben hol az egyik, hol a másik kamerába, hol pedig a hatalmas teremben ülő, szintén hatalmas közönségre pillantott. - Ma este 25 nagyon izgalmas, tehetséges, és változatos tánc kategóriát képviselő csapatot láthatnak fellépni, amiből az adás végére csupán 20 maradhat. Bizony, változott a szabályzat a korábbi évekhez képest. Idén a zsűri nem kímél, rögtön ötösével szanál - legalább is a top öt fellépőig. Onnéttól egyesével hullanak a csapatok. És hogy kikből is áll az említett zsűri? Tekintsék meg velem! - Jimin nem bírt tovább koncentrálni a képernyőre. Már az angolról való fordítás is nehezére esett, annyira izgult. Úgy érezte megfullad a backstage állott levegőjétől, na meg, az sem nyugtatta különösebben, hogy az összes versenyző ott lézeng körülötte, és a bazi nagy tévét bámulják, ami a színpadról közvetít.

- Hyung, meghalok - súgta oda egyszer csak, a mellette ülő Hoseoknak. Lehet, nem kellett volna. Hopie ahogy ránézett, még nála is rémültebbnek tűnt.

- Én is. Szerinted hogy lehet innét kimenekülni?

- Fejezzétek be! - lökte meg Jimin vállát a balján ülő Namjoon. - Senki sem fog meghalni. Megbeszéltük. Kimegyünk, végigcsináljuk, aztán vagy kiesünk, vagy nem. Ennyi - mondta.

- Sak nem? - hallatszott ebben a pillanatban a hátuk mögül. Jimin hátrafordult a félkör alakú kanapén (amin akár mind a huszonöten elfértek volna), hogy lássa ki szólt bele a beszélgetésükbe, de igazából ez csak aféle megszokott mozdulat volt. A "sak" szóból azonnal tudta ki áll ott. - A Banktan Bojz sak nem veszíteni akal? - D belőtt hajjal, talpig aranyban és feketében mondta a magáét, miközben a "géppuskái" csendben szobroztak mellette. Az elmúlt, gyakorlással töltött napok után az épületben, már-már megszokott látványt nyújtott. Megszokottat, nem kellemeset.

A pár párnával arrébb helyet foglaló Yoongi most felállt. - Na ide figyelj - kezdte, olyan közel hajolva D-hez, hogy akár le is fejelhette volna.

Jimin ettől félt. - Hyung, itt kamerák vannak! - szólt koreaiul, hogy csak Ők érthessék.

Yoongi egy pillanatra ránézett. Fújtatott egyet, majd visszafordult a másik srác felé, aki provokatívan, felvont szemöldökökkel meredt rá. - Kéz és lábtörést - hallatta Yoongi. - De komolyan. - Ezzel visszaült a helyére.

___________________________________

Bernice sosem szeretett nagy közösségekbe menni (kivéve persze, ha könyves rendezvényekről volt szó), de csak nem hagyhatta ki a lehetőséget, hogy élőben lássa a fiúkat táncolni, egy ilyen fontos eseményen. 

A szolid ötödik sor széléről várta, hogy elkezdődjön a műsor, miközben a telefonján nézelődött, érdeklődve kutatva a "rejtett" utálójáról és róla szóló legújabb bejegyzések iránt. 
Komolyan, ilyen "híres" még sosem volt, ezt Ő is így gondolta. Minden fontosabb pletyka lap azzal foglalkozott mit lép végre az ügyre - ami egyébként pontosan ott tartott, ahol napokkal ezelőtt. Nem született új cikk a személytől, nem is mutatkozott. Diana biztos megijedt, gondolta Nice. 

És ebben a pillanatban megjelent Diana... Mármint, nem csak a gondolatában, ténylegesen. Belépett a nagy terem ajtaján, és egyenesen felé kezdett araszolni.

Bernice kimeresztette a szemeit. - Pedig még csak azt sem mondhatom, hogy "emlegetett szamár" - mormogta alig hallhatóan, ahogy odaért hozzá a lány.

- Berni! Nem is tudtam, hogy te is itt leszel - üdvözölte. - Ráadásul, egy ilyen öltözetben - tette hozzá, végigmérve Nice-t. - Komolyan, ez a semmijen lila felső-fehér farmer kombó, nem épp ide való. Legalább a hajad megcsinálhattad volna normálisan.

- Kösz a divattanácsot, legközelebb megfogadom - közölte válaszul, kevésbé lelkesen. - És te mit keresel itt?

- Jaj, hát de butus vagy! Ki ne akarna eljönni egy ilyen műsorra? Már rég vettem jegyet - mondta, félig nevetve. Bernice azért kételkedett az igazán.

- Tehát egyáltalán nem Taehyung miatt jöttél, vagy ilyesmi - hallatta. Korábban látta, hogy az unokatestvére bekövette Tae-t minden lehetséges közösségi oldalon, s bár a fiú nem említette, tuti bombázza az üzenetekkel is.

- Amiatt a cuki szexisten miatt? Dehogyis -  kuncogott Diana. - Na, szia megyek megkeresem a helyem. - Már elindult, amikor (Bernice legnagyobb bánatára) inkább visszafordult. - Egyébként - szólt - mondd meg a menedzserednek, hogy ne hívogasson. Semmi közöm ahhoz a hülye cikkhez, amit a könyvedről írtak. Komolyan. Szánalmas, hogy azt hiszitek én voltam - közölte flegmán, aztán átdobva a vállán hosszú, fekete haját, odébbállt.

Nice beharapta az ajkait. Ennyit a "lassan kell kiszedni belőle az igazságot" dologról, gondolta.

- Az adás két perc múlva kezdődik! - Szinte összerezzent a termet kitöltő hangtól, ami kizökkentette a gondolataiból. Sóhajtott, majd elrakta a kezében maradt mobilját.

És várt.

A beígért két perc leteltével aztán valóban elkezdődött a forgatás, a műsorvezető...nos, a megjelenése alapján leginkább "csaj", pedig kilépkedett a színpadra. A szokásos monológját persze  a közönségnek rövid időközönként tapssal kellett kísérnie. 

- És hogy kikből áll az említett zsűri? Tekintsék meg velem! - Ezek voltak csaj utolsó szavai, aztán a mögötte húzódó óriási ledfalon elkezdődött a vetítés, ami mint ahogy lenni szokott, bemutatta a zsűrit, összefoglalva a szakmai hátterüket, és hasonló hülyeségeket. A harmadik tag után  Bernice épp készült volna hátradőlni a székén - aztán inkább mégis előre hajolt. Meglehetősen előre. Mondjuk úgy, hogy majdnem ráesett az előtte ülőre, de ez Őt egyáltalán nem érdekelte. Minden izmát megfeszítve figyelt.

- Cody Hathaway - hangzott a narrátor hangja, majd a falon megjelent egy tökéletesen felzselézett, barna hajú, borostás, fiatal férfi képe. A lányban megállt az ütő. - Baker díjas koreográfus, táncművész. Tavaly elnyerte a legfiatalabb profi táncos díjat - ezzel fejezte be, s a fal megnyílt. Drámai zene kíséretében kilépett  a színpadra a négy zsűri. Eközben Nice-szal forogni kezdett a világ az agyában lezajlódó döbbenethullámoktól.

Nem bírta levenni a szemét az emelvényen álló, épp a közönségnek mosolyogva integető férfiről. Tudta, hogy a volt barátja, Cody koreográfus, de amióta szakítottak, nem hallott felőle. Fogalma sem volt, hogy a srác eddig küzdötte magát az alatt az másfél év alatt, amióta nem találkoztak... Nos, azt meg végképp nem sejtette, hogy épp a WORLDANCE műsorában fogja Őt viszont látni.