Angels in New York // epilógus

4 évvel később, 2020, New York

- Namjoon! Igyekezz már, az isten szerelmére!

- Jól van, itt vagyok - szaladt le a lépcsőn, végre normálisan felöltözve.

- Mi a franc tartott ennyi ideig? Nem te házasodsz!

- Te küldtél vissza átöltözni, mondván a neonzöld zakóm nem eseményhez illő! Pedig tök jól ment a hajamhoz.

- Miről beszélsz? A hajad kék, ráadásul... ahh, hagyjuk. - Bernice a halántékát dörzsölte. Karon ragadta Namjoont, és elkezdte a bejárati ajtó felé "rángatni". - Komolyan mondom, a tököm tele van az idióta ruháiddal - mormogta, ahogy beszálltak a kocsiba.

A fiú...férfi huncutan mosolyogva pillantott rá. - Szeretlek - mondta, mire Nice csak a szemét forgatta. Ahogy elindultak, a rádió automatikusan bekapcsolt.

- Bernice Low legújabb regénye Az Elmék Hangjai hatalmas sikert aratott. Két hónap alatt több mint egy millió példány kelt el belőle csak az USA-ban. Az írónő...

- Ó, már megint rólad van szó? Nem unod még? - nevette el magát Namjoon viccelődve.

Nice igencsak elpirult, de azért próbálta leplezni. - Azért te sem panaszkodhatsz, öcsém. Akárhányszor Szöulban járunk, mindig letámadnak titeket a rajongóitok. Ráadásul, a mai napig emlegetik az emberek a WORLDANCE-nek azt az adását,  amiben olyan hülyén táncikáltok. 

- Nos - felelte - ahogy mondani szokás, ilyen ez a K-pop szakma - kacsintott a barátnőjére, majd jót kacagott a saját viccén.

____________________________

Bernice utált nyilvánosan bőgni, bár nem nagyon volt más választása. Az esküvők olyan szépek.

Ott volt mindenki. A sor elején ott ült Jimin és Yoongi a barátnőikkel, akiknek a teljes nevét Nice a mai napig nem bírta megjegyezni - Jin párjáét annál inkább. Nos igen, Jin barátnője nem más volt, mint Diana. 
Bernicenek fogalma sem volt, hogy történhett ez. Kiderült, hogy mindketten szeretnek drága kajákat enni, meg divatozni... Ki gondolta volna? Mindenesetre, már három éve együtt voltak. A fiúk persze gyakran ugratták Seokjint azzal, hogy a csaja egy "hp", de úgy látszott, Őt ez különösebben nem tántorította meg.

Most Bernice a mellette helyetfoglaló Namjoonhoz fordult, súgva. - Yoongi komolyan sír? - biccentett az említett felé meglepetten.

Nam is elnézett Yoongi irányába. Megvonta a vállát. - Te is sírsz.

- De Ő Yoongi! - vágta rá. - Ah, mindegy - legyintett, majd inkább ismét minden figyelmét az előtte zajló eseményre fordította.

- ... és te, Kim Tae Hyung, házastársadul fogadod e Jeon Jeong Guk-ot? - kérdezte épp az esküdtető.

- Igen - bólintott Taehyung. Nagyon komolynak tűntek mind a ketten öltönyben. Más körülmények közt Nice biztosan mókásnak találta volna, hiszen az elmúlt években egyikőjük sem változott semmit. Sem kívül, sem belül. Ami pedig végképp nem változott soha, az az egymás iránti leírhatatlan érzéseik.

- Ó, a tökömbe már, csókot! - ordította el magát egyszer csak Yoongi, teljesen kikelve magából.
Nos, az összegyűltek igen érdekes pillantásokkal jutalmazták...  Tae és Jungkook viszont nevetve néztek el az irányába, majd - Yoongi legnagyobb örömére - elcsattant a hitvesi csók. 
Bernice persze az egészből nem látott semmit a feltörő röhögés, meg a könnyei miatt.