Hungarian Idols // 13.

- De tényleg láttam CL-t - mondta Wonho. - Ott volt annál a szökőkútnál, csak nem volt rajta smink.

Lola a szemeit forgatva sóhajtott. - Rendben, Hoseok, hiszek neked, csak ne mondd el még egyszer.

- Bár - folytatta, mintha egyenesen siket volna -, az is lehet, hogy a BTS-ből Suga volt az, csak hosszú parókában és női ruhában.

Jooheon érdeklődve lépett melléjük. - A BTS-ről van szó? Hallottátok, hogy megváltoztatták a nevüket?

- Én hallottam - vágta rá Minhyuk, ahogy tovább sétáltak. - Nem tetszik.

- Szerintem nem rossz - vont vállat Hoseok.

- Szeretem Taekook-ot - jegyezte meg erre Jooheon. Mindenki kérdőn meredt rá, de látszólag nem kívánt többet hozzáfűzni. 

Kihyun felkapta a fejét a mondatra. - Taekook? Uh - fejezte ki óvatosan a nem tetszését. - Jikook iz ríl.

- Neeeeeeem - rázta a fejét hevesen Jooheon, s csatlakozott hozzá Minhyuk is. - Jikook dzsuszt ö bromensz ship bics!

- Nem is - biggyesztette le az ajkait Kihyun. Ezzel a mozdulattal, meg a rózsaszín hajával pont úgy festett, mint egy nagyra nőtt bébi. 

- De - felelte Minhyuk. - Meg különben is, Jiminnek ott van Yoongi.

- Mi? A-a - szólt közbe erre megint csak Hoseok. - Sope!

- J-Hope az enyém, hé! Nincs itt semmilyen Sope! - kiáltotta valamivel mögülük Hyunwoo. 

Lola hátra pillantva látta, ahogy Changkyun az egyetlen, aki értetlenül ráncolja a szemöldökét. Mókás volt, mikor megkérdezte: - Ti meg mi a halál faszáról beszéltek?

- Shippekről - vágta rá Jooheon, megfordulva. 

Juli felnevetett, majd így szólt diplomatikusan: - Arról beszélnek szexualitásukat megkérdőjelezve, melyik másik taggal látnák szívesen a BTS tagjait dugni.

Changkyun szájt elhúzva, furcsán pillantott végig rajtuk. - Okés.

- Szóval, most, hogy ezt tudod - várta be, majd karolta át az előbbi vállát Minhyuk -, Taehyung és Jungkook, vagy Jimin és Jungkook?

- Hagyjál már! - rázta le magáról azonnal a fehér hajú srác kezét. - Azt se tudom, melyik-melyik. Odáig még nem jutottam.

- Nyugi - hallatta Jooheon kacsintva egyet. - Adj neki még pár hetet.

- Hülyék vagytok - közölte erre Changkyun. Juli nem tudott nem egyetérteni vele.

Három nap telt el a Koreába érkezésük óta. Sokat mászkáltak, minden látványosságot végigjártak, és rengeteg helyi kaját ettek - mindannyian ki akarták élvezni az idegen ország nyújtotta lehetőségeket, ha már itt voltak. Mikor elkezdődik a műsor, erre úgy sem lesz lehetőségük. Lola igazán jól érezte magát. A kezdeti stressz fokozatosan leomlott a válláról, és egészen úgy érezte, mintha csak valami kellemes kiránduláson venne részt. Még a fiúk, meg az ostoba veszekedéseik sem zavarták. Tényleg minden patent volt, a nap is sütött, és az egész helyzet - az, hogy végre itt lehet - különösen örömtelinek tűnt - egészen a mai nap következő percéig.

- Lola! Minhyuk! - hallatszott egyszeriben az utca túloldaláról az ismerős, magas (kissé túl magas) hang. A lányban megfagyott a vér - ám mielőtt akár levegőt vett volna, a jövevény már előtte állt. 

Rémülten sandított a testvérére, de az csupán ugyanolyan tehetetlen, kétségbeesett tekintettel nézett rá vissza. Persze, hogy neki kell beszélnie már megint. Mindig neki kell...

 - Hm, szia... - És ebben a pillanatban futott el Hyunwoo. Nem vicc, egyszerűen fogta magát és elfutott: Juli döbbenten fordult utána, de az már ott sem volt. Meglepetésére, az újdonsült társuk elnevette magát.

- Őt ismerem - kacagott, aztán végigpillantott a többi tagon is. Tágra nyíltak a szemei. - Hoseok! Hát te?

Úgy látszott, Wonho próbált elbújni Changkyun mögé, de ekkor kénytelen volt előlépni. - Szervusz, Barbara - mosolygott erőltetetten a lányra. Lola egy kukkot sem értett az egész helyzetből.

- Honnét ismeritek egymást? - kapkodta a tekintetét Barbi, Hoseok, meg Hyunwoo hűlt helye közt.

Wonho összeszorított fogakkal felelt; Juli ekkor látta őt először zavarban. - Ő az ex barátnőm. Hyunwoo, Barbara meg én...egy suliba jártunk - bökte ki. 

- Oh. - Lola meg csak ennyit bírt szólni. Komolyan? Ez lehetséges? - Hát - hallatta azért - Barbara az apukám feleségének az egyik gyereke, szóval...

- Így van - vágott a szavába Barbi, dús, szőke haját átdobva a válla fölött. - Olvastam a blogodon, hogy indultok - intézte a szavait Lolához -, de nem gondoltam volna, hogy velük - kacagott irritálóan vinnyogós hangján. - Amúgy jól néztek ki! Mind ázsiaiak vagytok? - érdeklődött (látszólag) kedvesen. A másik lány persze biztos volt benne, hogy ez csak álca.

- Aha - vágta rá valaki; talán Jooheon. Juli nem volt benne biztos, de nem akart a srácokra nézni: Így is érezte, ahogy mindannyian feszengnek a kialakult, furcsa szituációban.

- Az tök király - bólintott, mintha csak értelmes lenne; pedig Lola arról is meg volt győződve, hogy tutira nem az. Szőke, gazdag, vékony, elkényeztetett hülye lány: Örökké csak így tekintett a "mostohatestvérére", ki most feltette a kérdést: - Kirándulgattok?

- Igen - erőltetett magára mosolyt Juli. 

- Hm, mi gyakorlunk épp - vágta rá hevesen a másik. - Épp csak egy kis szünetre ugrottam ki a kibérelt stúdiónkból.

A vöröses hajú lány legszívesebben lehányta volna az előtte álló személy csicskás Adidas cipőjét. Tessék, eddig bírta, hogy ne vágjon fel, gondolta.- Ez nagyszerű - bólintott azért csak, talán kissé eszelősen vigyorogva. - Akkor talán vissza is kellene menned.

Barbi alig észrevehetően, de megforgatta barna íriszeit. - Még ráérek. Meséljetek csak! Kinek mi a stage neve? Ki a leader? 

Tudakoló picsa, gondolta Juli. Ide jött nyomozni. Legszívesebben rávágta volna, hogy "ez még nem publikus", de belegondolva, erről a válaszról lerítt volna, hogy ilyenekről még csak nem is nagyon beszéltek. Kihúzta hát magát, és így szólt, egyenként ránézve a fúkra. - Hoseok-nak Wonho - kezdte. - Changkyun-nak...I.M - folytatta aztán, az említett fiúra pillantva, mire az csak felvont szemöldökökkel meredt rá, de ezt teljességgel figyelmen kívül hagyta. - Hyunwoo-nak...

- Shownu - vágott a szavába hirtelen Hoseok.

- Igen - bólintott Juli, mintha csak értené, ez honnét jött. - A többiek nem választottak, hiszen amúgy is jól cseng a nevük. Tudod, eredeti ázsiai. Nem német utánzat - vágta oda, a lehető legkellemesebb hangszínben; igazából csak nem jutott eszébe több találó művésznév. Mindenesetre, pont neki, mert ekkor Barbara alapozós arcán mintha átfutott volna egy kis düh, ami sajnos hamar tova is szállt.

- Értem. És ki a vezető? - kérdezte szélesen mosolyogva. - A parancsolgató személyiségedből ítélve, az ember azt hinné te vagy, Lola, de sajnos te nem lépsz fel - húzta el a száját. - Kár, hogy csak a blogoláshoz értesz... - A vöröses hajú lány tudta, hogy ez a bosszú az előbbi megjegyzéséért. Erőt kellett vennie magán, hogy ne robbanjon fel.

- Hyunwoo - közölte: Tudta, hogy ő a legidősebb közülük, szóval miért ne mondhatná, hogy ő a leader? Barbi felhorkant.

- Igazán? Ez így mókás lesz - kuncogta, majd elővette szűkös farzsebéből a méregdrága Iphone-ját. - Na, azt hiszem, most már lépek- hallatta folytatólagosan, a kijelzőn villogó órára pillantva. - Jó volt beszélgetni, sziasztok!

Kedvtelenül, s kissé értetlenül, de azért mindenki visszaköszönt neki, ahogy távozott. Riszálta a fenekét; naná, hogy riszálta, volt hozzá férfiközönség. Lolát ismét elkapta az okádhatnék.

 - Hülye picsa... - suttogta, mikor Barbi már elég távol járt. A srácok hirtelenjében ezer megjegyzéssel és kérdéssel bombázták meg, minthogy: mi az, hogy "I.M"? (Changkyun-tól), miért Hyunwoo a leader? (Wonho-tól), miért csak három tagnak van stage neve? (Minhyuk-tól), vagy épp hogy milyen sampont használ Barbara, amiért ilyen szép a haja? (Jooheon-tól) - de Juli valahogy egyáltalán nem tudott rájuk figyelni. Pár perc alatt rettenetesen feszült és ideges lett, s másra sem tudott gondolni, csak hogy le kell nyomniuk Barbiékat. Minden áron.