Hungarian Idols // 6.

- És végül a fordulás, majd a beállás - fejezte be a mondandóját Hyunwoo szombat délután, Hoseok nyaralójának egyik nappalijában állva.

Lola elgondolkodva bólintott. - Szerintem így határozottan jó.

- Szerintem is, bár a körből felállós résznél miért pont rám ül Changkyun? - tette fel a kérdést kissé felháborodott hangnemben Hoseok. - Behorpad a hátam! Már bocs, Dani... - tette gyorsan hozzá, Changkyun felé sandítva, aki csupán egy "kinyírlak" pillantással ajándékozta meg.

Nos, ez volt az a pont, ahol kitört a harmadik világháború. Ismét.
Pedig Lola már azt hitte, a koreográfia elmagyarázása legalább zökkenőmentesen fog menni, hamár kilencven százalékban csak a másolnak a BTS-ről - de úgy tűnt, tévedett. Hyunwoo elkezdte megmagyarázni Hoseok-nak, miért praktikus, ha pont rá ülnek, mire az utóbbi amellett érvelt, hogy gerincsérvet fog kapni, s így nem tud majd táncolni. Erre aztán Hyunwoo beszólt neki, hogy a műizmaival biztosan így is fog történni. Ekkor Hoseok természetesen vérig sértődött, s közölte, hogy a saját házában ne merjen vele így beszélni - Lolának muszáj volt felszólalnia.

- Befejeznétek? - hallatta igazán élesen. - Nem tudom, mi bajotok van egymással, de ez nyilvánvaló már a kezdetektől. Jó lenne, ha félretennétek, akármiről is van szó, és nem keltenétek újabb konfliktusokat!

Mindenki csöndben figyelte a lányt. Hoseok komor tekintettel visszadőlt a piros kanapéra, amiről a vita hevében felállt.

- Többiek meg vannak elégedve a koreográfiával? - kérdezte aztán halkabban. Egyöntetű bólogatás volt a válasz. - Nagyszerű. Akkor most térjünk végre rá a dal részeinek  felosztására. Azt már megbeszéltük, hogy Changkyun és Jooheon rappel - biccentett az említettek felé -, de úgy gondolom, az Elég leszben túl sok rap van ahhoz, hogy csak két ember vigye az egészet.

- Amúgy ez már nekem is eszembe jutott - helyeselt Minhyuk. - Kellene még egy rapper. Csak az első dal erejéig.

Lola azt várta, ennél a kritikus résznél mindenki elhallgat majd, de Hoseok hirtelen újra megszólalt:

- Hyungwon tud rappelni! - jelentette ki, mire mindannyian meglepetten kapták a fejüket szóbanforgó fiú felé, aki ebben a pillanatban elvörösödve harapta be az ajkait. Valójában, pont úgy festett, mint egy félénk óvóvodás; Juli őt tudta a legkevésbé elképzelni hip-hop zenészként, s ennek még akarata ellenére is hangot adott.

- Tényleg? - vonta fel a szemöldökeit a lány.

Hoseok megkerülve a kanapét odasétált Hyungwonhoz, s barátiasan átölelte a vállát. - Tényleg. Rappelj nekünk valami szépet! - fordult a társa felé.

A nyurga fiú fogait csikorgatva nézett végig a többieken, kik ekkor várakozó pillantásokat vetettek felé. Lesütötte a szemeit. - Nem szeretnék.

- Miért? - kérdezte Jooheon kissé tágra nyílt tekintettel; Lola szerint az enyhén hullámos, sötét hajával, apró szemeivel, meg a gödröcskéivel most pont úgy festett, mint egy furcsán aranyos kölyökkutya - nem illett hozzá.

- Mert nem - felelte egyszerűen Hyungwon.

- Na, légyszi - rázta meg Hoseok a srác keskeny vállát, de ő csak a fejét ingatta.

Lola idegesen sóhajtott, ahogy a modell további környörgését hallgatta. Hirtelenjében rettentő dühös lett. - Így sosem fogunk egyről a kettőre jutni! - hallatta, talán kicsit hangosabban, mint ahogy azt eltervezte. - Annyira...passzívak vagytok! - szakadt ki belőle. -Leszarjátok ezt az egész versenyt, minden fontosabb nektek annál, mint hogy összerakjuk végre ezt a rohadt műsort! Sehol sem tartunk! Mások már rég készen vannak, ti meg még abból is problémát csináltok, ki "ül" kicsodán a tánc elején, vagy ki rappel el két sort!

- Hé, ne általánosíts! - szakította félbe Changkyun.

Juli azt hitte, vérszemet kap, ahogy a fiúra a nézett.  - Te meg aztán igazán ne szólalj meg! Neked itt sem kellene lenned! Csak mereszted a valagad, mert azt hiszed, ez csak egy jó buli! Hát elárulom, rohadtul nem az! - A lány maga sem hitte volna, hogy ennyi negativitás felgyülemlett benne a napok során, de úgy látszott, bizonyos dolgok mégiscsak olyannyira bökték a szemét, hogy ezekben a pillanatokban nem bírta visszafogni magát. - Bármikor, bárki távozhat, öt tagra van csupán feltétlen szükség! Aki meg nem képes összesen hét ember előtt kinyitni a száját, annak igazán nincs itt semmi keresnivalója! - Hyungwon ekkor úgy bámult rá, mintha gyomorszájon vágták volna. Úgy tűnt, mondani akar valamit, ám most sem szólt; sarkon fordult, s kisietett a szobából.

- Na gratulálok, Mrs. Mindentudó! Most aztán megcsináltad! - hallatta rögtön Changkyun (mintha csak kapott volna az alkalmon, hogy ismét beszólhasson), s így a lánynak még arra sem volt ideje, hogy bűntudatot érezzen. Legszívesebben hozzávágott volna a fiúhoz valami tompát és keményet.

- Úgy látom, továbbra is túl sokan vagyunk! - vágott vissza reflexből.

- Szerintem is - közölte Changkyun. - Egy idegesítő hárpiával több tartózkodik itt, mint kellene.

Lola döbbenetében eltátotta a száját. - Te nevezel engem így? Akkor én milyen szóval illesselek? Az erkölcsi értéked nulla, csak arra vagy jó, hogy jártasd a pofád, meg nyafogj! Ráadásul...

- Elég legyen már! - Minhyuk kiáltott fel, mire a lányban megfagyott a vér. Szinte el is felejtette, hogy a bátyja is ott van. - Folyton csak veszekedtek! Tudod mit, Lola? Igazad van. Ez így nem fog menni, de ebben te is ugyanúgy szerepet játszol... Sokkal inkább, mint ő - mutatott a kijárat felé, ahol az imént Hyungwon távozott.

Juli nem tudta, mit mondhatna. Minhyuk ezelőtt sosem hívta Lolának, s ahogy most elhangzott a név az ajkai közül, tömény gúny csöpögött belőle. Hirtelen nagyon elszégyellte magát.
A szavak a torkán akadtak, s nem tehetett mást, csak nézte, ahogy 
a mindig vidám testvére most komor arccal hagyja el a helységet.