Sound of mind // 12.

Sötétség.

Még mindig.

És még mindig.

Yoongi nem tudta mennyi idő telhetett el, mióta beléptek a harmadik kapuba, csak azt érezte, hogy a türelme egyre inkább fogy.

- Srácok, én félek - szólt  valahonnan J-Hope. Ismét. Úgy ötödszörre.

Suga így, ötödszörre is rávágta, hogy kussoljon, majd újra próbálkozott: - Őr! Lépj elő, merre vagy?

Semmi válasz.

- Hyung, én is félek - mondta Taehyung. - Hol vagytok?

- A második kereszteződésnél fordulj jobbra, ott állok körforgalomnál. Nem látod? - E szarkasztikus megjegyzés gazdája Jimin volt.

- Namjoon ma már egyszer elsütötte a GPS-es viccet - közölte Jin. - Szóval, nem vicces.

- Mi van, ha örökre itt ragadunk? - kérdezte kétségbeesetten V.

- Az bizony gáz lenne - nem Yoongi felelt. Egyikőjük sem. Egy új hang volt.

Na végre!

Suga újra látott. Hihetetlenül megkönnyebbült. - Üdvözöletünk, őr - köszönt.

A halvány piros bőrű lény összefonta hosszú köpenye alatt a kezeit, s megdöntötte gyönyörű fejét. - Micsoda riadalomat okoztam itt, ezzel a kis késésemmel. Mi az, hetek hete, nem bírjátok a sötétséget? - kuncogott.

- Igazából, nem. - Hoseok válaszolt. - Tudja, én még éjszakára is égve szoktam hagyni egy kislámpát, mivel...

- Inkább térjünk a lényegre - szakította félbe sóhajtva az őr. -  Rengeteg dolgom van, ezért is késtem. A nevem Soohé, mint látjátok én vagyok ennek az átjárónak a felügyelője.

- Fantasztikus. És... - kezdte volna Yoongi, ám Soohé még nála is türelmetlenebbnek bizonyult.

- Ne húzzuk egymás idejét, Min Yoongi - förmedt rá. - Újabb lezárt kaput találtatok.

- Ne már! - fejezte ki elégedetlenségét Hopie, mielőtt bárki más reagálhatott volna. - Pedig biztos voltam benne, hogy Budapest a jó hely.

- Úgy látszik, mégsem talált - vágta rá az őr. Gyorsan beszélt. Valóban sietett. - Kárpótlásom nyilván nekem is van számotokra. Lehet egy kérdésetek, amire csak az igazat válaszolom. Bármit kérdezhettek- hallatta. - Csak gyorsan - tette hozzá.

Yoongi elgondolkodott. - Nekem van egy kérdésem - mondta.

- Nekem is van - szólt Jin.

Suga ránézett. Nem érzett semmit. - Miből gondolod, hogy a te kérdésed fontosabb, mint az enyém?

- Tikk-takk, tikk-takk, lejár az idő - sürgette őket közben Soohé. Yoongi eldöntötte magában, hogy Ő akar kérdezni. Elvégre, az ő kérdése...

- Mi történt a nyolcadikkal? - nyögte be hirtelen Jungkook. Suga felháborodva kapta felé a fejét.

- Jungkook! - kiáltott rá idegesen.

- Hagyjad! Erre én is kíváncsi vagyok - szólalt meg Namjoon.

- Én is - Taehyung.

Yoongi összeráncolt szemöldökökkel meredt rájuk, aztán csak megrázta a fejét. Igazából Ő is kíváncsi volt rá.

Soohé elnevette magát. - Valóban ezt szeretnétek tudni?

- Igen. Miért ne? - hallatta Namjoon. - Szerintem ez egy jó kérdés.

- Valóban az - bólintott Soohé. Valami villant a szemében. Yoongi érdekesnek találta ezt, bár nem tudta hová tenni.  - A nyolcadik személy, aki hozzátok tartozott...a nyolcadik testvéretek... Érdekes figura volt - kezdte selytelmes mosollyal az arcán a kapu őre, miközben közelebb lépett a fiúkhoz. - Emlékszem még rá. Tudjátok, mi nagyon sokáig élünk.

- Hogy érted, hogy érdekes figura volt? - kérdezte Jin, a szavába vágva.

Soohé hirtelen felé kapta a tekintetét. Kissé ilyesztőnek tűnt ebben a tekintetben. - Szeretett a saját feje után menni - felelte. - Szeretett iranyítani. Nem volt Ő rossz, de különbözött a legtöbbünktől. Máshogy gondolkodott, mint ti. Utáltátok.

- Utáltuk? - döbbent meg Jimin. Sugának is hasonló volt a reakciója.  - De hát össze voltunk, kötve, Ő...

- Hozzátok tartozott, igen - fejezte be az őr. - Ti mégis meg akartatok szabadulni tőle. El akartátok vágni a köteléket.

- Elvágni? Ez lehetséges? - kérdezte Taehyung meglepetten. 
- Minden lehetséges, Kim Taehyung - válaszolta. - Meg lehet szüntetni a köteléket egy személy, és a többi közt, de csak egyetlen módon.

- És mi lenne az? - sürgette meg Yoongi az őrt.

Soohé erre egyenesen odalépett hozzá. Mosolygott - nem volt ez kellemes mosoly, még egy ilyen szép arctól sem. 
Yoongi füléhez hajolt, de nem suttogott. Mindenki tökéketesen hallhatta, amit mondott: - Ha megöltök valakit, Ő kiszakad a kötelékből.

Sugának kidüllettek a szemei. Jól hall?

Csend következett.

- Ez azt jelenti, hogy... - kezdte egyszer csak Hoseok,  furcsán pislogva -, hogy mi...

Soohé megint felkuncogott, s elhátrált Yoongitól. - Úgy van, hét gyilkos.

- Ezért száműztetek minket, ugye? - tette fel a kérdést, színtelen hangon Jungkook.

- Milyen okos - jegyezte meg az őr. - Nos, további sok szerencsét nektek.  - Ezzel eltűnt. Csak úgy. A kapu is eltűnt, ők sem a semmiben álltak többé. Már fű volt Suga talpa alatt, de mindez nem számított. Hét gyilkos: Csak ezt hallotta visszhangozni a fejében.